Sikeresen végrehajtottam egy nem kívánt nosleepet az utóbbi napokban. A történetét hamarosan ismertetem:

Hát így alakult, de rájöttem, hogy ezt így nem lehet bírni, főleg, hogy a 40 órából 16 munkával telt, a többi meg ivással meg pörgéssel. Kedden kezdődött, dolgoztam 12 órát, majd utána egy-két jobb képességű fiatalemberrel kirúgtunk a hámból, sörözgettünk, vacsoráztunk, hazaértem 1 órakor, de 5kor már keltem, a számláló itt indult. Munka, pihenés, felszerelkezés és indulás egy kis "halloween partyba", ami nem szólt másról, de arról meg főleg nem. Tehát semmi halloweenezés, csak szimpla indok egy bulira.

Annyira sikerült csak jól, hogy másnap reggel negyed7kor értem haza, de nem volt idő aludni, bementem, átöltöztem és mentem kifele dolgozni. Már 26 óránál jártam, de szenvedtem egész nap. A nap végén takarítás, mert a házból romhalmaz lett, ahol az esemény lezajlott, biztos nagyon rossz volt a buli azért. Aztán este 10kor ágyba kerültem...

Nem tudom kibírnék-e még egy ilyet, majd meglátjuk, mindenesetre ez nagyon jó volt.

Csak erős idegzetűeknek van egy rossz minőségű kép a tovább gomb mögött, betegek voltunk, na.

Tovább is van... »

Epp a haz allvanyzatan allok, lopom a szomszed wifijet! Mindekozben pedig bejegyzest potyogok a blogomra! Ez a modern technika, neha mar megijedek tole!

Amugy nem kellett elmennem itthonrol, lehet pihenni egy kicsit, de este partytime!

Nagyon tudom szeretni, ha belefutok ilyen spontán dolgokba, hogy "na gyere pajtás, menjünk egyet!"
A tegnap este is ilyenre sikerült. Egyik kertész haverom volt itt földet keverni, hárman voltunk, megittunk pár üveg sört, majd nagyon éhesek lettünk aztán elmentünk egyet a pubba vacsorázni, ott is megittunk pár üveg sört, dőltünk a röhögéstől, mert ez olyan társaság, hogy komolynak lenni ott szinte már szégyen!

A mai napom egy kicsit húzós lesz, nemsokára megyek ki, csak még a Heroes eheti részét megtekintem, aztán majd valamikor este 11 óra, éjfél tájékán fogok ágyközelbe érni. Szóval most gyorsan sokat pihenek még, aztán hajrá...

Múlt szerdán sikeres szülinapünneples zajlott Sopron városában. Peti barátunk betöltötte a 21. életévét, mi pedig örültünk neki és ennek örömére vacsoráztunk egy jót, majd jártunk az utcákat betértünk mindenhova és legurítottunk pár sört. Kicsit laposabb party volt, mint amilyeneket szoktunk, de hát az öregkor meg a fáradtság ugye, a hangulattal nem volt semmi gond egyébként.

Munka terén nincsenek nagy változások, bár úgy néz ki a végét rúgjuk az őszi szezonnak. A nagy szállítások lezajlottak, most cserepezgetünk, hogy legyen mit eladni kora tavasszal is. De ez nem is olyan fontos.

Azon kívül voltam számítógépet renoválni Ivettnél, sajnos kevés sikerrel, mert a probléma nem oldódott meg, túlszárnyalja a tudásomat, de remélem tud majd kezdeni valamit vele. Lezajlott a szakmai út is, fotók nem nagyon készültek, mert olyan helyeken voltam, ahol már jártam, meg nagyrészt ismerős helyek voltak.

Röviden ennyi lenne!

Elkezdtem újra futni. Most értem haza, komolyan meghalni jobb lenne ilyenkor...

Gondolkodtam sokat ezen a tényleg abbahagyom a blogolást dolgon...

Kicsit hirtelen jött ötlet volt, hogy bezárom és akkor nyugalmam lesz. Azt hittem jó ötletnek bizonyul. Antiszociális hangulatom is volt, meg nem tudom, meg vagyok kavarodva mostanában egy kicsit. Tegnap este pedig forgolódtam elalvás előtt és gondolatok kavarogtak a fejemben. Mondom akkor gondoljuk át ezt a blogolósdit. Több, mint három éve már szerves részemet teszi ki ez az egész. Voltak mély pontok, voltak csúcspontok, mindig van ilyen. Most is mélypontját éli a blogom, de úgy gondolom ki lehet ezekből lábalni. Az egyik legjobb megoldás erre az arculatváltás. Ki is gondoltam egy nagyon jó kis designt, valószínű neki is fogok állni megvalósítani. Aztán lesz ami lesz. Váltani kell egy kis nézetet arról, hogy miért is blogol az ember. Jobb ha nagyrészt saját magának, a szép emléknek csinálom.

Tehát úgy döntöttem nem teszem le a lantot egy kis megzuhanás miatt és próbálom tovább szerkesztgetni a webnaplómat...

Megbecsülöm azokat az embereket, akik lelkiismeretesen olvasnak, véleményeznek, természetesen jobban örülnék, ha nem csak akkor írnátok, amikor bezárul, mert szerintem mindenkinek van egy fél perccel több ideje, hogy idebiggyessze a véleményét, de nem erőszak a kommentelés, kérem szépen.

Egy kis "ami a holt időszakban volt" bejegyzés pedig a nap folyamán várható!

Vége a th4jfunblognak! Fotoblogolás komolyabban majd, egy új arculattal, új néven, addig bye!

Egy ideje tagja vagyok az #iphone.hu csatinak az iRCNeten. Bár ne lennék komolyan...

Oké, hogy ez egy olyan csatorna, ahol segítünk a rászorulóknak, oké, hogy néha csak annyi a válasz, hogy "google", na de. Nem igaz, hogy emberek odamennek, feldobnak egy tök logikus kérdést, amit egy kis angoltudással simán meg lehet keresni google-ban. Lusták, várják, hogy a sült galamb a szájukba repül. Nem szeretem az ilyet.

Ma is volt egy eset. Elhangzott a kérdés és az egyik operátor kolléga válaszolt. Beírt szépen egy keywordöt, amit googlenél kéne használni, első találatnál meg is volt a helyes válasz. Mi volt a reakció?

Hogy mi milyen nagyképűek vagyunk, mert ez a csati nem azért van, ha valaki tud valamit, akkor azt miért nem mondja el, miért google a válasz rá? Komolyan mondom, néha ilyenkor furcsa dolgok kavarognak a fejemben. Fogalomzavarban szenvedés művészete igen megy az embereknek. Teljesen korrekten segít, mert ugye sokkal rövidebb idő ráguglizni más helyett, kimásolni a linket és bemásolni a csatira és azt mondani, hogy "tessék kisfiam itt a megoldás", mint írni egy keywordöt, amit gugliba kell írni.

Az ilyen meg sem érdemli, hogy segítséget kapjon, használja az iphoneját, ahogy akarja...

Úgy néz ki ebben a szent pillanatban vége ennek a nagyon durva hétvégének. Elvittek sok-sok krizantémot. Köszönöm szépen minden barátomnak, ismerősömnek akik segítettek. Örültem, hogy kisegítettetek! Nagy szükségünk volt rá.

Most pedig, pihenés, alvás, holnap pedig megyek egy kis szakmai utazásra, képes élménybeszámoló várható majd valamikor, egyszer, talán...